Csúnyára sikeredett a Siófok KC búcsúja. Lányaink szombat este a Ferencváros otthonában szerepeltek a sérülések okából kifolyólag egy meglehetősen felforgatott csapattal, s így bekövetkezett az, amitől titkon nagyon tartott minden balatoni érzelmű: Bloj Teodoráék nagy pofonba szaladtak bele a szezonzárón, s így hetedikként fejezték be a 2009/2010-es élvonalbeli pontvadászatot.

Ahogy az ember így visszagondol, mintha szinte a közelmúltban lett volna, hogy csapatunk megkezdte első élvonalbeli szereplését a Kiskunhalas NKSE-Bravotel együttesével szemben. Ugyanakkor most (is) szembesülünk azzal a ténnyel, hogy az idő gyorsan repül, s az említett bajnoki valójában már nyolc hónapja került megrendezésre, s elérkeztünk a szezonzáráshoz.

Lányaink teljesítményére csak elismerően nézhetünk, illetve beszélhetünk, hiszen az alapszakaszban hatodikként fejezte be a küzdelmeket az SKC, ezt bizony vélhetően senki, avagy, ha mégis, akkor csak a legelvetemültebbek gondolták volna. Nagy Renátáék végül is, ha nagy küzdelem árán, de bejutottak a középső házba, s a rájátszás összecsapásain igencsak változatos eredmények született szinte minden találkozón.  Az utolsó forduló nagy kérdése volt, hogy hányadikként végez a Siófok KC ?! Erre a felvetésre az FTC-RightPhone elleni derbi adott választ, hiszen a biztosan ötödikként záró zöld-fehérekkel szemben győzelem esetén a hatodik, vereség esetén pedig a hetedik pozíció jutott volna a "cápalányoknak".

Bár a mieink számára még viszonylag nagy téttel rendelkezett az utolsó mérkőzés, sajnos nem sikerült a rávaló felkészülés gördülékenyen, s azt hozzáfűzhetjük, hogy gyakorlatilag majdnem szétesett együttesünk így a szezonzáróra a sérülésekből kifolyólag. A budapesti túra előtt elkönyvelhettük, hogy Kiss Olivia húzódással bajlódik, Szepesi Ivett derékbántalmakra panaszkodott, beállósunk, Szűcs Viktória pedig az Alcoa Fehérvár KC elleni derbi hajrájában akkora könyököst kapott, hogy egész héten nem is tudott a társakkal gyakorolni. A legsúlyosabb eset valószínűleg Valovics Nóráé, aki biztosan nem is léphetett pályára a Népligetben, ugyanis átlövőnknek problémai adódtak a térdével, nagy valószínűség szerint a műtét elkerülhetetlen. Tehát ilyen, finoman fogalmazva sem remek előjelekkel vágott bele az SKC a "pesti kalandba", melyen a szezonban már másodszorra vett részt, hiszen márciusban már volt egy hasonló látogatás, melyen gyakorlatilag csak rossz történt Kovács Adriennékkel.

Mint az ismert, s a mérkőzés előtti beharangozóban is írtuk, akkor a játékvezetői - meglehetősen érdekes - közreműködés alkalmával kis híján botrányba fulladt az összecsapás, hiszen kezdésként a fővárosiak az első tizenhárom találatukból hetet büntetőből szereztek, ám az már egy másik kérdés, hogy legalább öt jogossága erősen megkérdőjelezhető volt... Ennek ellenére lányaink nem adták fel, a második felvonásban hat gólról is sikerült felzárkózni az egyenlítés kapujába (22-21), ám innentől kezdve ismét érkeztek a finoman fogalmazva is erősen érdekesnek mondható bírói ítéletek, végül az Elek-alakulat 32-26-os győzelmet aratott. De most már nem is ezzel kell foglalkoznunk, hiszen a múlt elmúlt, nem lehet visszafordítani az idő kerekét, s a jelenre - jövőre kell koncentrálnunk.

A jelen az mindenképpen az volt, hogy ha győzelem, akkor hatodik hely, ha vereség akkor hetedik. Nos, ennek fényében kellett volna valami parádét nyújtani a fővárosban, de a fentebb említett tények okából adódóan finoman fogalmazva sem a mieink voltak az esélyesek... A házigazdák rögtön az elején magukhoz ragadták a kezdeményezés jogát, s a szünetre már el is döntötték a mérkőzés sorsát...